Az ankarai Szíria-csúcs

İbrahim Kalın, a köztársasági elnöki hivatal szóvivőjének cikke, amely 2018. 04. 07-én jelent meg a Daily Sabah-ban.

Az ankarai Szíria-csúcs

 

Nem tagadva a szíriai háború jelenlegi állásának összetettségét és kihívásait, az ankarai csúcstalálkozó fontos lépést jelentett abba az irányba, hogy Szíriát megtisztítsák az összes terroristától, valamint hogy előmozdítsák azt a politikai folyamatot, amely meg fogja adni Szíria népének a szabadságot, békét, stabilitást és emberi méltóságot.

Április 4-én Recep Tayyip Erdoğan elnök adott otthon annak a háromoldalú államfői csúcstalálkozónak, melynek célja az volt, hogy tartós megoldást találjon a hét éve húzódó szíriai háborúra. Miközben reményteli volt a találkozó, amelyen részt vett Haszan Ruhani iráni elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő is, de rámutatott azokra a kihívásokra is, amelyek megnehezítik a szíriai háború lezárását. Nem titok, hogy a szíriai háború a globális hatalmi játszmák színterévé vált a Közel-Keleten. A játszma fő résztvevői, az Egyesült Államok, Franciaország, Szaúd-Arábia, Irán és Oroszország mind eltérő nézeteket vallanak, és más prioritásokat tartanak szem előtt azzal összefüggésben, hogy miként kell véget vetni a háborúnak. Ennek ellenére létezik két végső cél, amiben mindenki egyetért: az ILIÁ megsemmisítése és Szíria területi egységének megőrzése. De ezt a két célkitűzést eltérően értelmezik, és időnként eltérő célokat is szolgálnak.

 

Az amerikai adminisztráció azt mondja, hogy a szíriai missziójának legfőbb célja az ILIÁ megsemmisítése, de ezt az idő előrehaladtával átértelmezték.  Az ILIÁ elleni harc átalakult Irán és Oroszország szíriai jelenlétének ellensúlyozására, amely viszont már más igazolást igényel. Ez az oka annak, hogy az amerikai tisztségviselők ellentmondó nyilatkozatokat tesznek az ILIÁ elleni harc jelenlegi állásáról. Némelyük azt mondja, hogy az ILIÁ elleni harc véget ért és az ILIÁ megsemmisült, miközben mások szerint még mindig jelen van a fenyegetés, és hosszú távú amerikai katonai jelenlétre van szükség. Szintén ezzel igazolja az Egyesült Államok a PKK szíriai szárnyaként funkcionáló PYD és YPG erőivel való együttműködést, amelyeket viszont Ankara terrorszervezeteknek tart.

 

Az utóbbi hónapokban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy – Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok politikai támogatásával – az USA kelet-Szíriában kíván maradni, hogy ellensúlyt képezzen Iránnal szemben. Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogyha az Öböl-országok azt akarják, hogy az USA Szíriában maradjon, akkor nekik kell megfizetniük az árát. Nyilvánvaló, hogy az ügy most már nem az ILIÁ-ról szól, hanem egy új hatalmi erőegyensúly megteremtéséről Szíriában és azon túl. Az ILIÁ elleni küzdelem már másodlagos szemponttá vált, és az Egyesült Államok hadseregének problémát okoz, hogy igazolni tudja a szíriai jelenlétet az amerikai törvények előtt, amelyek csak akkor engedélyezik a hadsereg külföldi bevetését, ha a terrorizmus ellen harcolnak.  Törökország, Irán és Oroszország vezetőinek április 4-i közös nyilatkozata kiemelte a szíriai harcok befejezésének szükségességét, és úgy utalt az asztanai tárgyalásokra, mint amelyek „az egyetlen hatékony nemzetközi kezdeményezés, amely hozzájárult a Szíriában zajló erőszak csökkentéséhez.” Ugyancsak hangsúlyozta az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2254. számú határozatának és a genfi béketárgyalásoknak megfelelő cselekvés fontosságát. Kiemelte a három ország elkötelezettségét „Szíria szuverenitása, függetlensége, egysége, területi integritása és nem szektariánus jellege” iránt.  Ez a közös nyilatkozat utalt az eljövendő szíriai kormányzat struktúrájára, amely nem szektariánus, nem frakciókra alapul, befogadó, demokratikus és pluralista lesz.

 

A nyilatkozat név nélkül ugyan, de utalt a PYD-re és a YPG-re is. Az országok „elutasítottak minden olyan kezdeményezést, amelyek a terrorellenes harcra hivatkozva új realitásokat kísérelnek meg létrehozni, és kifejezték elkötelezettségüket a szeparatista szándékokkal való szembenállásra.” Ez egy fontos eredmény és megerősíti azt, hogy Teherán és Moszkva osztja Ankara aggodalmait a szíriai PYD és YPG-vel kapcsolatban. Törökország határozott kiállásának köszönhetően ezt a terrorszervezetet nem hívták meg sem az asztanai, sem pedig a genfi tárgyalásokra.

 

Ankara ezen álláspontja helyénvaló, mivel különválasztja a szíriai kurdokat és a szíriai társadalom többi tagját attól a terrorista hálózattól, amelynek célja, hogy Szíriában egy szeparatista államkezdemény kihasításával kész helyzetet teremtsen a helyszínen. Az is nyilvánvaló, hogy Törökország YPG elleni harca nem téríti el az ILIÁ elleni küzdelmet. Pont ellenkezőleg, kiegészíti azt a harcot, amely a terrorizmus minden formája ellen zajlik. Az összes résztvevőnek osztoznia kell abban a célkitűzésben, hogy Szíriában minden terrorista fenyegetést fel kell számolni.

 

Ezzel együtt még sok munkát kell végezni a helyszínen. Oroszországnak és Iránnak használnia kell a befolyását a szíriai rezsimre, hogy tartsák tiszteletben a tűzszünetet, és az egész országban engedjék meg a humanitárius segítség eljuttatását. Szintén nyomást kell gyakorolniuk a rezsimre, hogy tartsák magukat a politikai folyamathoz, amelyben benne foglaltatik egy új alkotmány megszövegezése, valamint szabad és tiszta választások tartása.

 

Nem tagadva a szíriai háború jelenlegi állásának összetettségét és kihívásait, az ankarai csúcstalálkozó fontos lépést jelentett abba az irányba, hogy Szíriát megtisztítsák az összes terroristától – beleértve az ILIÁ, al-Kaida, al-Nuszra, a PKK, PYD és YPG terrorszervezeteket is –, valamint hogy előmozdítsák azt a politikai folyamatot, amely meg fogja adni Szíria népének a szabadságot, békét, stabilitást és emberi méltóságot. Azokat az alapvető jogokat, amelyeket már így is túl régóta tagadnak meg tőlük.

 

 



Még több hír